Különös fuvallat

Milyen nyughatatlan érzés látni, ahogy egy élet múlik, gyengül , halványul. Ahogy minden egyes kis sejtjével ragaszkodik a hétköznapi teendőkhöz, amiket már nem képes megtenni. Olyan, mint egy omlós fínom rétes, aminek a sült tésztarétegei pergamenként foszlanak szét a porcukor alatt. Elolvadnak és semmivé válnak. Mint Annus néni rétese.- Annus néni azaz Patai Annus a mama legjobb barátnője volt. Együtt jártak mindenhová. Amikor kislány voltam többször vitt hozzá és én mindig, úgy gondoltam, hogy egy kastélyban lakik, pedig csak egy torony volt a házán. Pirospozsgás, dolgos parasztasszony volt és ő csinálta a világ legfinomabb házi rétesét. A mama udvarán nyújtották a tésztát hozzá, majd megtöltötték és kígyó alakban feltekerték a piros zománcos tepsikbe. Ma is emlékszem a liszt illatra és a rétes ízére is. Volt káposztás is. Ilyenkor mindig almát szedni jártak a mamával napszámba meg bengészni. Azok voltak ám a jó idők. Most, hogy innen vissza nézek tudom, hogy boldogok voltunk, akkor ott nagyon boldogok.

A héten próbáltuk élvezni a hirtelen jött meleget inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel. Kicsit túráztunk is és gyüjtögettünk. Főleg mogyorót és diót. Ebből rengeteg van felénk. Eddig még csak a cinegék élvezték. Mi majd csak később. Sajttálak és karácsonyi sütemények és ajándékok készülnek majd belőlük.diókrém és nutella és persze Diójézuska a héjból. Készül a tepsis rumos szilvalekvár. Alma és barack kompot is.

A természet pedig a leggazdagabb arcát mutatja. Egymás hegyén-hátán virítanak a kertben az erdei szömörcsögök. A vaddohány pedig várja, hogy kinyíljon pávatollszerű magokkal teli tokja. Az Ősz utcában a szajkók és a mókusok versenytfutnak a törökmogyorókért tőlönk pár méterre. A szél fúj, mintha csak segíteni szeretne nekünk. Minden fuvallatra marokszám esik a földre a mogyoró. Mi pedig csak szedjük és szedjük.

Hazaérve válogatunk, mossuk a szemeket és szárítani rakjuk. Kuckózunk a kanapén és a szőnyegen és a nagy ágyon és könyvezünk. Még mindig a kedvencek a cicák. Lehet tarka, vagy fekete, vagy fehér vagy bármilyen csak cica legyen. A pitéhez a receptet Zitától kaptam, egy kicsit alakítottam rajta csak, hogy egészségesebb legyen.

Azt mondják nemsokára megváltozik az idő. Hideg lesz és esni, esni esni fog.Van kétadag méhviasz gyertya a fiókban, és már múlthéten elővettem a kötött zoknikat. Előkészítettem a kötős kosaramat. és a kedvenc őszi filmeimet, amiket minden évben megnézek; azt hiszem idén ezzel kezdem: You've got Mail (Apukám most legyintene és annyit mondana: Kis limonádé!- nembaj őszi estén kötögetéshez pont ilyen kell. Úgyhogy jöhet a rosszidő, fázós lábak és a kötött takarók ideje!!!

Almáspite

Tészta hozzávalói:
30 dkg teljes kiőrlésű liszt
18 dkg puha vaj
édesítő ízlés szerint
reszelt citromhéj
csipet só
2 ek. hideg víz (vagy amennyit felvesz)


Töltelék:
80 -100 dkg reszelt alma

édesítő ízlés szerint
citromlé
fahéj


A tészta hozzávalóiból puha tésztát gyúrunk, majd hűtőbe tesszük pihenni. Megpucoljuk az almát, majd lereszeljük, végül kinyomkodjuk. Egy lábasba tesszük és 3-4 percig dinszteljük majd a tűzről levéve hozzáadjuk az édesítőt, egy fél citrom levét, fahéjat. A tésztát, megfelezem és alaposan lisztezett felületen egyenként vékonyra nyújtom. Az egyik kinyújtott tésztával kibélelem a pitetepsi alját, majd belenyomkodom a formába. Villával megszurkodom és 180 fokra előmelegített sütőben 5 perc alatt elősütöm, Majd kiveszem és rárakom a tölteléket. Ezután befedem a maradék tésztával, megszurkálom villával, 180 fokon előmelegített sütőben 40 perc alatt készre sütöm.