Helló Mindeki, Hogy vagytok?

 

 Helló  Mindeki, Hogy vagytok? Mi jól vagyunk! Csak a szokásos nyár. Amit én egyik évben sem várok soha nem várok. Az ovi rég véget ér és a fiúk mellett dolgozni nem a legegyszerűbb. Az irodám egyenlőre nem más csak egy asztal és egy szekrény a nappalinkban a nagy kerti ablakainkkal szemben. A legtöbbször konferenciahívásban vagyok, és sokszor hálát adok, hogy nem értenek magyarul, azok, akikkel tárgyalok, mert a fuúk nagyon vicceseket tudnak kérdezni. Például, hogy Sven bácsi rénszarvas-e. Persze anya elmagyarázza, hogy csak a neve ugyan az, de még nem tudtunk eljutni odáig, hogy hogyan is lehet ember. (Igen, a fiaim Jégvarázs rajongók. Senki ne kérdezzen semmit, én különösen irtózom a dízni királynők nagyrészétől főleg azoktól, akik sokat énekelnek, viszont nem csak az számít én mit akakrok, ezért a gyerekek nyugodtan élvezzék, ha tetszik nekik.)

Az elmúlt pár hét annyira gyorsan elment. Én 2 hetet voltam külföldön kisebb megszakításokkal (erről később még írok, hoztam jópár képet is.) Á is elutazott egy hétre Svédországba a munkatársaival Midsommar-t ünnepelni. Mi mamához mentük egy kicsit relaxálni, megint felültünk a Gyöngyire a fiúkkal és túráztunk. Ünnepeltünk a dédivel, a sokadik szülinapját. Volt gyertya és lufi és sok sok girland, még korona is. Mondtam neki, hogy kívánjon mielőtt elfújja.-Már kívántam, hogy nyerjek a ‘lotón’. Az idősek tudják mi a fontos; haha.

A hét második felére Á is megjött és egy pontos és precíz meleg váltás után indultunk is a másik mamához. Itt költöttük el a múzeumok éjszakáját is. Ti HOL? Mi mindig vidéken szoktuk, mert az sokkal relaxáltabb, mint a pesti. Az idén egy csomó olyan heylre eljutottunk, ahol eddig még idő szűkében nem  jártunk. Keszthelyen rengeteg  múzeum és látnivaló van. A mostani nagy kedvencem, az Utazó és a Balatoni múzeum (talán a második kicsit jobban). Szuper volt  és a fiúk is nagyon élvezték, mert a helyszínek között kisvonat vitte az embereket.

Mosthogy végre megint itthon vagyunk elkezdtem lomtalanítani a kamrát. Még le kell festenem a polcokat és éppen egy listát állítok össze IKEA-s termékekből. Hogy raktározni tudjam  az ezer féle lencsét és miegymást  amit eszünk. Tudtok valami ajánlani, valami szuper trükköt nyitott karma polcok mindig rendben tartására? Mondjuk olyat  ami figyelembe veszi azt is  hogy  veled él két gyerek  akik szintén nyomot hagynak maguk mögött, mint az apró kenyérmorzsa; nyomon követhetem minden tevékenységük útját a házban. Egy farm, 2 cirkusz, 4 fűtőház naponta felépül. Megszámlálhatatlan alkalommal szégyenítik meg Kevin-t a játék csapdáikkal és pedig rozmaringozhatom a húzódásokat és sérüléseket. Sokáig azt hittem, hogy kisautóra lépni és egyensúlyt veszteni a legrosszabb, addig  amíg nem találkoztam a kisvakond zseblámpával, az orra fúródott a talpamba…. De hát mit tehetek, még ha nem is mindig okozza a legnagyobb örömöt minden percben ez a kumulált gyűjtemény, persze minden nap lefényképezem, mert egyre komplexebb és igényesebb a kirakat, ami lenyűgöz.

Az idén is, mint mindig csináltunk veteményest. A fiúk válaszották mi kerüljön bele; ők is ültették be. Felváltva locsoljuk és gazoljuk. Az idén törpe napraforgó ( ami magasabbra nőtt mint én, eddig, és nem tudom mekkora lessz), uborka, 8 féle paradicsom, 4 féle cukkini, ehető virágok, hagyma, szagosbükköny, lamipion virág (emlékszem valaki írt, hogy ne csüggedjek, mert nagyon szapora, neki üzenem, hogy 5 év fárasztó próbálkozás után nem adtam fel, és bejött!!!), rebarbara és fűszernövények kerültek a földbe.

Mivel átalkítunk, a kert többi részét egyenlőre pusztítjuk, mint építjük, de arra gondoltam, hogy poén lenne a fiúknak egy futó növényekkel benőtt indiánsátor. El is készült és köré a kert a fiúknak. Tök, viragos futók és kukorica került bele. Pár hét alatt a tökök teljesen átvették az utalmat és benőtték az egészet. Nagyon viccesen néz ki. A belsejébe max bozótvágóval lehet behatolni…úgyhogy fuccs a mókának az idén….

Bár nincs nagy kertünk, de már most érzem, hogy megpecsételődött a sorsom a nyárom célja egyszerűen a kert vízzel való locolása. Azt hiszem, van néhány más célom, de nem vagyok biztos benne, hogy pontosan mi az. Majd kialakul menet közben, mint a lekvar főzés stb. A víz hangja nyugtató. A madarak jönnek, mi nyáron is etetjük őket, most az egyik ablakban. Van egy veréb, akit nagyon birok ő konkrétan fürdik a magban. Minden nap megérkezik és abból tudom, hogy ő az, hogy repülnek a magyok. Oh, van egy hivatalnok cinegém is, ő kopog és jelzi, ha elfogyott az ellátmány.

Ajánljatok nekem jó könyveket nyárra. Most főleg olyan könyveket olvasok, amit az előadásaimhoz munkámhoz kellenek, de belekeztem ebbe Balatoni Nyaraló. Megtetszett az ajánlója már a könyvtárban.

Ennyi volt eddig a nyár, de azért még vannak egetrengető célkitűzéseim:

Dunapertra menni amikor leapadt végre a Duna

A parkban barátokkal játszani

Új fedorát venni

Kibírni az élelmiszerboltba és a könyvtárba való utazást.

Kókusztejes fagyit készíteni

Teraszon ülni

Ti mit csináltok idén nyáron?

Ps: Persze, sok felnőtt mesét írni…

Várj!

Most jön a felnőtt mese:

Mondd szoktál álmatlanul az ágyadban nyári éjszakán a hajnalra várva merengeni olyan dolgokan, amik elmúltak. Olyan dolgokról, aik valaha az életed részei- fontos részei voltak-, de már nincsenek veled? Olyan emberekről vagy tárgyakról, amik valaha meghatározták a mindennapjaidat, de valahova elkeveredtek. Reménykedsz benne hogy csak valahol vannak , de még vannak léteznek?

Én szoktam. Csend van. Kint már alszanak a tücskök a maradak pedig pont ébredeznek. A lepedő alattam éppen apró szálain nyújtózik. A párna összes kis szivacs szája kerek szájjal ásít. Halkan konstatálom hogy melyik száj csukódik . Itt vagyok, jelen vagyok. Végigsimítom a lepedőt. Nyitott szemmel kémlelem a spalettas réseit.

Azonnal eszembe jutaz a nap amikor a kertben voltunk Ábellel. Hagymát ültetett a földbe. Pontosan minden hagymát ugyan úgy és ugyan olyan messzire. Minden darab helyét kimérte és precízen megnézte hogy biztosan a gyökere legyen lent.Segítettem neki az elején és földes lett a kezem. Igazi régi föld illatú. Pont olyan illató mint azon a napon, amikor anyáékkal kertészkedtünk és a nagy ásásközben megtaláltam a cseresznyés bögrét.

- Nézd! Megtaláltam, emlékszel?

- Nem mondja anya.

Hát én azonnal és  soha nem goldoltam volna hogy egy ilyen semmicske kis tárgy ekkora érzelem hullámot indít majd el. 3 éves voltam és  a készletet a kisrigó hozta, ez volt az ára a feéltve őrzött cumimnak. még ma is emlékszem ahogy az ágyon fekszem és arra gondolok mennyire is fogok én ezzel a cserével jól járni. Minden félelmét és vágyakozást, hogy nagy legyek és cseresznyés teás készlet tulajdonos... halkan sikkantok és a párna szájakba fújom a nevetés többi részét.

Csend van.

Ps 2: a havas képet  Angelenának üzenem aki már júliusban vissza számol karácsonyig....haha.