Mi Lesz Ha....?

Ah, és most nagy levegőt veszek. Próbálok koncentrálni és kiűzni magamból minden fáradtságot, ami a testem minden porcikáját sajgatja. Ismét eltelt egy téli hét…A téli hetek felénk nem egyszerűek. Hó nincs és mindent sötét sár borít. A napok szürkék esősek és csendesek. Ilyenkor tényleg hallani, hogy alszik a természet. Vagyis a fenyőerdőnk biztosan. A héten kétszer is felébredtem a hangos horkolásukra…. Talán már 4 óra is elmúlt és mindenki aludt háton fekve füleltem az ágyban. Figyeltem a neszeket és hallgattam a brummogó horkolásukat. Az egyik pont úgy horkol, mint Laci papa traktorjának a hangja… a másik pedig, mint amikor a kazánunk bekapcsol…hm…ez az igazi éji zene lágy simogató felnőtt altató. Mielőtt elalszok, egy emlék furakodik a szemhéjamon ülő álom elé. A távolból egyre erősebben látom. A régi apró apartmanunkban állok a sötét szobában és nem hiszek a szememnek. Az ablak előtt kavarognak, a hópelyhek abban az országban ahol soha nem esik a hó. Ez volt a pillanat, amikor először láttam havat Írországban…..már alszok is….

A hétvégén megkaptuk az új gardróbunkat. A költöztetése, hideg volt hangos, koszos, de nagyon sok jókedvet és barátot hozott. Nagyon örülök neki, azóta is. Tökéletes. Azóta csak szortíroztam, pakoltam, válogattam, hajtogattam és még egy hét vár rám ebből. Rendezgetem az ötleteket is, de annyira kevésnek tűnik az idő mindenre. Szerintem, ha éjt nappallátéve kötnék, horgolnék és varrnék, akkor sem érek a végére. Próbálok szelektálni. Ahh….még van egy nagy adag kacat és fényképezéshez használt dolog is amit át kell válogatni. Minden pillanatot sajnálok erre áldozni.

A héten kimerészkedtünk a fiúkkal a szabadba is pontosan a legjobb legszebb napon. A fiúk teljesen elfáradtak a hosszú gyaloglásban, mire hazaértünk teljesen kidőltek… nagyon vicces volt.

A héten annyira fáradt voltam. Mint valami nagy nehéz vizes kabát, úgy telepedett rám és képtelen voltam levetni vagy küzdeni ellene. Az esték nagy részét a Netflix előtt töltöttem. Árpi szerint én úgy nézem, hogy 45 percet töltök válogatással és utána 2 perc alatt alszok azon, amit kiválasztottam… nem tagadom ez az igazság… még most is nevetek magamon. A fiúk is felfedezték már mostanában a kedvenc mesék azok, amikben van vonat és hó. A Polarexpess volt a heti nagy kedvenc, nem is akarom tudni hányszor néztük meg, és ők minden alkalommal, ugyanúgy izgulnak (Ah, Tom Hanks hangja pont olyan, mint a kék vattacukor). Nagyon édesek.

Számomra a hét kedvence a The Revenant volt. Elvarázsolt, a táj (Calgary nálam felkerült a Bucket list-re) a film elsöprő csak visz magával.. Aki követi a blogot tudja, hogy imádom az amerikai és kanadai hegyvidéket. A havas kék hegyekkel és óriás mohás fenyőkkel. A vadon száguldó hegyi patakokkal. Apró hegyi házzal. Igen pont olyannal, amiben kőből van rakva a kémény a fal pedig rönkökből. Agancs lámpa lóg a mennyezetről és americana jellgű patchwork takaró és párnák díszítik az ágyat és shaker székek vannak a teraszán. Nem tehetek róla, amikor ilyen tájat látok csak erre tudok gondolni. Reménytelen vagyok.

Annyi-annyi örömöt kapok a fiúktól. Akinek gyermeke van tudja, hogy ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A héten nagyon élveztem velük lenni. Annyira, hogy sajnáltam azt, hogy aludni kellett délután és este….Mire gondolok: apró ujjakra, amikor a könyvet hatja, a kis szájra mi csücsörítve cuppant puszikat a levegőbe. A pillanatra, mikor felvonja a szemöldökét, amikor meglát valami meghökkentőt, vagy amikor nevet a filmen egy olyan részen, amit én nem is értek. Arra mikor reggel egymással beszélgetnek, nevetnek. Léleketető. Apró magok , morzsák, amik a legüresebb lelket is megtöltik a rossz napokon, a szürke napokon. Gondoltatok már arra, mi lesz, ha majd már nem lesz mind ez a tiétek? Amikor már más látja, mindezt miközben mi a munkában felnőttet játszunk? Még most is hogy leírtam, nem tudom, hogy lesz, velem hogy lesz, de most ha még csak rá is gondolok, elszorul a torkom. Önző vagyok, amikor a gyerekeim kincseiről van szó. Láthatatlan kincsek ezek, de annál értékesebbek. Mert az életben sokszor az a legigazibb, amit kézzel nem fogható…Soha.

Ps: 1.Köszönöm, a sok könyv ajánlót át fogom nézni! hihetetlenek vagytok!
      2.Holnap újra találkozunk , hogy milyen apropóból az addig legyen titok!