A szívünkben meleg van

Hát akkor ez a történet itt kezdődik el. Többen is írtátok, hogy szeretitek nézegetni a képeimet. Mivel a másik blogom elavult- mondhatni-, ezért úgy döntöttem újrakezdem a blogírást itt, hogy hétről hétre bemutassam az itthoni mindenapjainkat képekben és történetekben. Szeretnék minden héten egy beszámolót írni, vagyis ez a terv... remélem, hogy sikerül. Itt újranézhetitek, a Facebook-os képeket, de találtok majd olyan képeket is, amiket ott nem, így érdemes lesz idelátogatni időről-időre.     

                                                                             ♥

Igen, elkezdődött a karácsonyi várakozás. Ma már a kedvenc ír rádióm is játszotta a karácsonyi dallamokat és igen, hagytam magamat sodródni. Most már lehet, most mát itt az ideje. Közeleg a karácsony és hirtelen annyi mindent akakrunk, akarok. Én, főleg olyan dolgokat, amiket nem lehet megvenni: a várakozás örömét, a sütemények illatát a "hideg szobában", az elfújt gyertyák illatát, vagy az órákon át díszített fát a szobában. Tudom, ezeket mindenki átélni ilyenkor, de valahogy most jó elsorolni. Számbavenni minden ilyet, magamban. Áldás mind, megélni áldás...hálás vagyok minden ilyenért- másért is. Éjszaka fekszem az ágyon- sötét van és csend- és újra-újra számolom őket hálátadok mindenért.

A szél fúj és a fenyők susognak -szeretem hallgatni őket-, az eső esik-esik a szürke felhők, köd mindent betakarnak és jön a fagy is velük.....A reggelek ezüstszürkék és az éjszakák hosszabbak.  Otthon meleg van és esténként leves fől, friss kenyér sül. A szívünkben meleg van.