Bárcsak Itt Lennél...











































Ha itt lennél kihallgatnánk a kúpvirágok titkos esti énekét ♥ A fiúkkal labdáznánk az árnyas kertben és nevetnénk, mert a labdát mindig az ibolyásba dobják ♥ Vasrózsát növesztenénk, mert az első adagon a kágyillók hizlalták magukat ♥ A kertben sütögetnénk és hallgatnánk, ahogy apa az életet is kisüti minden húsból ♥ Porcsinyt számolnánk a mama kertjében; te a lilát, én a pirosat ♥ A vatta füvet taposnánk, és közben becsukott szemmel arra gondolnánk, hogy pont ilyen lehet felhőkön járni ♥ Rózsát választanánk a mamának a virágosnál, megölelnénk amikor átadjuk, és vázába rendeznénk ♥ Elmerengnénk azon, ki lakhat a sárga házban a festményen ♥ Megkérdeznénk az első arra repülő lepkét, meddig tart még a nyár ♥ A mama kertjéből bámulnánk a templom tornyát, csodát látva benne, mint a gyerekek ♥ Táncoló szirmú pipacsot szednénk a vadvirág ágyásban ♥ A városba mennénk a legfülledtebb éjszakán, bort kóstolni ♥ Az oda úton pedig minden sarkon rácsodálkoznánk valamire ♥ Elvinnélek a levendula ültetvényre, dongót lesni ♥ Harangokat hallgatni a főtérre ♥ Narancs lampiont gyűjteni és fűzért fűzni ♥ Időutazásra vinnélek a 30-as évekbe ♥ Hortenzia koszorút kötnénk ♥ Liliom keringőt néznénk a szélben ♥ Rózsa lugas alatt futnánk, ameddig bírjuk ♥ Kecses hattyúkkal úsznánk ♥ Hullámokat számolnánk a füvön fekve ♥ A vén ciprushoz zarándokolnánk és simogatnánk ágait ♥ A vitorlás hajókat néznénk, és közben megállapítanánk, hogy a Balaton színéhez a legjobban a berlini kék illik ♥ A terasz deszkáin ülve néznénk, ahogy nőnek a virágok ♥ A régi stemplivel mókusokat pecsételnénk a barna papírra és színesre pingálnánk ♥ Bájitalt és kencéket varázsolnánk délelőttönkén ♥ Lampionokat gyújtanánk és A kesztyűt olvasnánk ♥ Villanyt oltanánk, a sötétben suttogva beszélgetnénk, nevetnénk …..aludnánk ♥ Bárcsak itt lennél..bárcsak itt lehetnél, bárcsak.

4 megjegyzés:

  1. A faluban, ahol felnőttem, mindenki háza előtt ilyen színes porcsinrózsák voltak. Egyszerűen csak kövérkének hívták egyébként. Sokat bontogattam gyerekkoromban a magházat, amiben kis fekete magok voltak. Mára szinte mindenhol befüvesítették a házak előtti részeket, így alig látni ilyen virágot. Egy helyen van még a közelben, nemrég láttam én is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. B, Igen ez egy nagyon erős gyerekkori emlékem nekem is. Én a virágokat szerettem akkor is annyira tetszett a bohókás színük. Sajnnos nálunk is eltűnt nagyrészben, de a mamám nagyon szereti és hagyja hogy nőljön az ágyásokban és a betonudvar réseiben. Mi pedig gyönyörködünk benne.

      Törlés